Kutatási záró tanulmány

 

a fogyatékos és megváltozott munkaképességű

munkavállalók foglalkoztatásáról

a TOP 200 adatbázis alapján

 

 

 

az OFA/XCVIII-73. sz. kutatási szerződése alapján

 

 

 

 

 

 

 

 

Kutatásvezetők:

 

Könczei György és Komáromi Róbert

 

 

 

Szerkesztette:

Komáromi Róbert

 

 

Kézirat

 

Budapest

2002. március 31.

 

 

 

Tartalomjegyzék
 
 
A záró tanulmány szerzői
 
 
3

Köszönetnyilvánítás

 

4

 
Összefoglaló
(Komáromi Róbert)
 
 
5
 
A kutatás háttér tényezői
(Komáromi Róbert - Könczei György)
 
 
21
 
A Top 200 gazdasági jelentősége az Ecostat adatai alapján
(Komáromi Róbert)
 
 
55
 
Az adatfeldolgozás eredményei 
(Keszi Roland)
 
 
66
 
Fókuszcsoport elemzés 
(Keszi Roland - Vicsek Lilla)
 
 
131
 
Esettanulmány 
(Vicsek Lilla)
 
 
187
 
Alkalmazott kérdőív 
(Keszi Roland - Komáromi Róbert)
 
200
 

A záró tanulmány szerzői:
 
 
 
 
Keszi Roland
szociológus, MTA Szociológiai Kutatóintézet
e-mail: keszir@socio.mta.hu
 
 
Komáromi Róbert, szociológus, Phd hallgató, ELTE Szociológiai Intézet
e-mail: robkomaromi@hotmail.com
 
 
Könczei György, egyetemi tanár, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar 
e-mail: konczeigy@barczi.hu
 
 
Vicsek Lilla
szociológus, tudományos segédmunkatárs, BKÁE Szociológia Tanszék
e-mail: lilla.vicsek@soc.bke.hu
 
 
 

Köszönetnyilvánítás

 

 

 

 

 

Borsos Józsefnek, a Zala Megyei Munkaügyi Központ igazgatójának,

Gere Ilonának, a Munkaügyi Kutatóintézet munkatársának,

Hegedűs Lajosnak, a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetségének elnökének,

Kogon Mihálynak, a Mozgássérültek Állami Intézetének igazgatójának,

Lechnerné Vadász Juditnak, a Foglalkoztatási Hivatal munkatársának,

Matus Ágnesnek a Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársának,

a kutatás során alkalmazott kérdőív elkészítéséhez nyújtott segítségükért, szakmai észrevételeikért.

 

 

Bartha Editnek az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karának gazdasági osztályvezetőjének,

Marton Gézánénak az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karának gazdasági osztályvezető helyettesének

a pénzügyi elszámolások elkészítéséért.

 

 

Olajosné Kovács Eszternek az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karának főigazgatói titkárságának vezetőjének,

Hangyási Henriettnek,

Bóné Istvánnak,

valamint a WELT 2000 Kft.-nek

a kutatásszervezésben nyújtott segítségükért.


 
 
 
 
 
Összefoglaló

Összefoglaló
 
 
Az Országos Foglalkoztatás Közalapítvány az OFA/XCVIII-73 sz. kutatás céltámogatási szerződés keretében megbízást adott ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karának, hogy „A foglalkoztatás terén kialakult regionális különbségek, a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásában” című kutatást elkészítse.
 
A kutatás gerincét egy kérdőíves vizsgálat alkotta, amelyet a TOP 200 cégeinél kérdeztünk le (vagyis az árbevétel tekintetében legelső kétszáz, Magyarországon működő cég). 
A kutatáshoz recenzió illetve két esettanulmány elkészítését vállalta a megbízott.
A kutatás vezetői Könczei György és Komáromi Róbert voltak.
A záró tanulmány megírásában a kutatásvezetőkön kívül Keszi Roland és Vicsek Lilla vett részt.
A megbízott a kutatást határidőre lezárta és a záró tanulmányt megfelelő minőségben elkészítette.
A megbízott a pénzügyi elszámolásoknak eleget tett.
 
 
A következő oldalakon a záró tanulmány alapján röviden összefoglaljuk a kutatás tapasztalatait:

 

A kutatás háttér tényezői között elsőrendűen egy széles szakirodalmi feldolgozást közöltünk. Ennek célja az volt, hogy az empirikus kutatás felvezetőjeként meghatározza a legfontosabb elméleti kereteket, másrészt, hogy a kutatási szerződésben vállalt recenziókészítésnek eleget tegyünk.

A szakirodalmi feldolgozás több részterületből, alfejezetből áll. Ezen alfejezetek között szerepel az Európai Unió jogszabályainak részletes ismertetése és elemzése.

Úgy, mint a közösségi elsődleges jog, a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló Közösségi Charta vonatkozó cikkelyei. Ezen felül a fogyatékossággal élő személyek jogai a közösségi másodlagos jogban és esetjogban, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogai az EU puha jogában – állásfoglalások, ajánlások, közlemények.

Egy másik alfejezetben bemutattuk a rehabilitáció modern szemléletét és a rá ható értékeket. Felvázoltuk és bemutattuk az integrált foglalkoztatás leggyakoribb formáit. Kitértünk a rehabilitációs foglalkoztatás gazdaságosságának kérdéseire.

Röviden ismertetünk néhány nemzetközi példát az integrált foglalkoztatás területéről, majd egy nemzetközi empirikus kutatás eredményeit, amely hasonló kérdéseket használt, mint saját vizsgálatunk. 
 
Ezt követően a kutatásra térvén bemutattuk, hogy a kutatási terv alapján milyen kérdőív összeállítását tervezetük meg és miért. Kitértünk a minta kiválasztásának szempontjára. Megindokoltuk az esettanulmány és a fókuszcsoport interjú – mint módszertani eszközök - használatának szükségességét. Megfogalmaztuk kutatási hipotéziseinket, amelyeket majd később szembesítünk a kapott eredményekkel. Megjelenítettük a kutatás szervezés során tapasztalt tanulságokat a kutatás egészét, illetve egyes részterületeit illetően.

 

 

A kutatási terv háttere

 

Kutatási tervünk késztésekor tudatosan választottunk olyan területet, amelyet még sem a hazai, sem a nemzetközi szakirodalom nem dolgozott fel. E terület az integráció egy jól körülírható területe. Jól körülírható és szinte minden Európai országban precízen szabályozott területről van szó. A precizitás szükségessége abból fakad, hogy a rendszer kereteiben nagy számú megváltozott munkaképességű és fogyatékos személy integrációját lehet egyszerre biztosítani.

E terület a foglalkoztatás során megvalósuló integráció.

Kutatásunk azt vizsgálja, hogy a célpopuláció integrációja milyen mértékű a foglalkozatás során. Vagy pontosabban fogalmazva: hogyan valósul meg a célpopuláció integrációja?

 

Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű munkavállalók (mint célpopuláció) milyen foglalkoztatási jellegzetességek közepette vállalnak munkát hazánk 200 (árbevétel tekintetében) legnagyobb gazdasági társaságánál. (Nem vizsgáltuk tehát a non-profit szektort). Kizárólag arra voltuk kíváncsiak, hogy a gazdaság motorját jelentő legnagyobb 200 vállalt milyen körülmények között foglalkoztat.

 

E célkijelölés kutatásunk előnye és hátránya is egyben.

Előnye, hogy olyan területről kapunk információt, amelyet korábban senki nem vizsgált hasonló technológiával. Hogy a technológiát illetően pontosabban fogalmazzunk, jelenleg nem ismerünk:

 

  1. olyan publikációt, amely a célpopuláció foglalkoztatási körülményeit ilyen részletességgel mutatja be,
  2. olyan publikációt, amely a célpopuláció foglalkoztatási körülményeit ilyen nagy mintán illetve adatbázison vizsgálja,
  3. olyan publikációt, amely a célpopuláció foglalkoztatási körülményeit egy adott ország 200 legnagyobb vállalatnál mutatja be.

 

Megállapításaink kizárólag a birtokunkba került hazai és nemzetközi irodalmak áttekintése alapján érvényesek.

 

Előny tehát, hogy kutatásunk exploratív társadalomtudományi elemzést valósít meg, ragaszkodva annak szigorú szabályrendszeréhez. Mint minden exploratív társadalomtudományi elemzés, kutatásunk is azt a célt szolgálja, hogy alapmegoszlásokat, a vizsgált populációt leíró mintákat, jellegzetességeket adjon közre. Erre épülhetnek majd azok a konfirmatív elemzések, amelyek már hipotézisek bizonyításán vagy megcáfolásán keresztül adnak képet a hétköznapi tudáselemekről.

 

Hátrány ugyanakkor, hogy nem támaszkodhatunk korábbi empirikus kutatások tapasztalataira. A tapasztalatok hiányának megfelelően a kutatási hipotézisek megfogalmazásával, majd azok tesztelésével csak óvatosan tudtunk előrehaladni. Az óvatos előrehaladást az indokolta, hogy kutatásunkat megelőzően alapszinten is feltáratlan volt a 200 legnagyobb vállalat és a célpopuláció közötti interakciós struktúra.

Ennek ellenére az alábbi hipotéziseket fogalmaztuk meg, amelyek elvetéséről illetve igazolásáról később adunk számot.

 

 

A kutatás hipotézisei:

 

1.      Kiinduló hipotézisünk, hogy a magyar munkaerőpiacot mind keresleti, mind kínálati oldalon jelentős regionális hatások jellemzik.

2.      A regionális különbözőség megjelenik a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában.

3.      Mindez több oldalról is árnyalt: a fogyatékos és megváltozott munkaképességű munkavállalók iránti kínálat-keresletet nem halad együtt a nyílt piaccal, az esetek többségében rugalmatlanul „megkésettségi” fázissal kapcsolódik ahhoz. Abban az esetben azonban, amikor létrejön a foglalkoztatás, stabil képet mutat.

4.      Ez a stabilitás két dolgot jelent: a munkavállaló stabil munkavállalóvá válik annak ellenére, hogy kivételes alkalommal munkahelyet cserél, az a munkáltató, pedig aki ilyen munkakört létesített az esetek nagy részében nem szünteti meg, stabilizálja vagy növeli a létszámot.

5.      Hipotézisünk szerint a modern technológiák és a multinacionális tőke magyarországi megjelenése nem jelent éles cezúrát a foglalkoztatás ezen típusában. Valószínűleg vannak kivételes esetek ám nem jellemző, hogy a transznacionális vállalatok többet vagy jobban foglalkoztatnának.

 

 

A kutatás eszközeként kérdőíves vizsgálatot végeztünk.

Kérdőívünk elkészülte után a szűkebb szakmai közönség elé tártuk azt, hogy az eseteleges hibákat javítani tudjuk, illetve, hogy néhány szakmailag elismert kutató számára is nyitottá tegyük azt. Ezt követően a tesztelés érdekében több mint tíz alkalommal próbakérdezést hajtottunk végre egy adatbázison kívüli körben. A tesztelést három értelemben használjuk: a kérdőívre, a kérdezőbiztosra és a válaszadóra vonatkozik.

 

 

Kérdőívünk teljes egésze szerepel a záró tanulmányban így most csak a fontosabb témaköröket emeljük ki:

 

 

 

A kérdőívünk 12 oldalon több mint 50 kérdést, illetve ezekhez kapcsolódóan több alkérdést tartalmazott. A létrehozott adatfile több mint 100 változót tartalmazott. A lekérdezési eljárást postai ill. telefonos megkereséssel kezdtük, amelyet személyes találkozás követett. A kérdőív kitöltése kb. fél órát vett igénybe. A kérdőívet az adott vállalat humán erőforrás igazgatójának vagy az általa megbízott személy segítségével vettük fel.

 

A kérdőívek lekérdezésekor elsősorban fogyatékos személyeket kívántunk megbízni, ezzel is hozzájárulva munkaerő-piaci ismereteik és elhelyezkedési esélyeik bővítéséhez. Később ezt az igényünket módosítani kellett.

Kérdőívünk nem a legegyszerűbben lekérdezhetők közé tartozik. Nem találtunk kellő számban megfelelő szakértelemmel rendelkező munkatársat. Ugyanakkor a vizsgálat érvényességét nem kívántuk feláldozni, így a kérdőívek 9o%-át a kérdőív technológiát nap mint nap használó profi kérdezőbiztosokkal kérdeztettük le. A kérdezést követően természetesen telefonon teszteltünk minden válaszadót, hogy megbizonyosodjunk az adatfelvétel pontosságáról.

 

 

A kérdőíves vizsgálat mellett egy TOP 200-as vállalatnál esettanulmányt vettünk fel, illetve egy fókuszcsoport-elemzést készítettünk.

A vállalati esettanulmányt az indokolta, hogy megtudjuk a kérdőívből kapott „passzív” tudás milyen viszonyban áll a mindennapi tapasztalatokkal. Az eredményeket tekintve a kutatási terv késztésekor nem volt várható milyen tanulságos történet bontakozik majd ki.

 

A fókuszcsoport-elemzés a célpopuláció oldaláról közelített. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek mondták el a munkaviszonyról szóló tapasztalataikat. A fókuszcsoport interjú elkészítésekor hasonló módszertani helyzetben voltunk, mint a kérdőíves technikánál. Nincs tudomásunk arról, publikáció formájában napvilágot látott volna hasonló elemzés. Ugyanakkor úgy gondoltuk, hogy a fókuszcsoport interjú során rendkívül hatékonyan feltérképezhetőek a célpopuláció munkaviszonnyal összefüggő véleménystruktúrái.

 

 

Az adatbázist TOP 200-ban való kijelölését több szempont vezérelte.

Ezek közül az első, hogy számos mutató mellett (foglalkoztatottak létszáma, árbevétel, adózás előtti eredmény stb.) tekintetében a magyar gazdaság legfontosabb, tisztán piaci elv által vezérelt szervezeteiről van szó. Az egyes szervezetek jellegzetes viselkedése önmagában is meghatározó lehet a környezeti tényezők átalakulása szempontjából. Az adatbázis használata azért is előnyös, mert kellően sok alapadat volt ismeretes már a kutatás megkezdése előtt is.

 

Úgy gondoljuk, hogy a 200 legnagyobb vállalat „súlyánál” fogva meghatározó a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkozatását illetően, mert:

 

  1. az ott foglalkoztatottak létszáma jelentős,
  2. e társaságok mintaadóként léphetnek fel a kisebb társaságok számára,
  3. az alkalmazás körülményei nem csupán a célpopulációra nézve fontosak, hanem látens értelemben az egész magyar gazdaság integrációs képességéről árulkodik.

 

A záró tanulmányban részletesen mutattuk be a TOP 200 vállalatait különböző közgazdasági és számviteli mérőszámok közzétételével. Megjelenítettük a nemzetgazdaságban elfoglalt szerepüket és az egyes vállalatok egymáshoz képesti erőviszonyát. Külön táblázatot közöltünk az egyes nemzetgazdasági ágak és a TOP 200 viszonyát illetően.

 

 

Egyéb megjegyzések

Mint minden kutatásnál természetesen itt is számolni kell manifeszt és látens eredményekkel. Manifeszt eredménynek kell tekintenünk a záró tanulmányban foglaltakat. A látens hatások mérésére nem rendelkezünk eszközökkel. A „szándékolt” látens hatások megtervezését azonban fontosnak tartottuk. Fontosnak tartottuk, mert meggyőződésünk, hogy a foglalkoztatás során megvalósuló rehabilitáció az egész társadalom szempontjából előnyös. A foglalkoztatási rehabilitáció pedig akkor a legelőnyösebb, ha integrált munkahelyeken valósul meg. Éppen ezért a kutatás adatbázisaként használt TOP 200 potenciális 200 integrált munkahelyet jelent. Kétszáz olyan munkahelyet jelent, amelyről a kutatás lezárultával információval rendelkezünk. Ám ami ennél fontosabb 200 olyan munkahelyet jelent, ahol legalább egy vezető beosztású humánpolitikai vezető információkat kapott a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához kapcsolódó állami támogatás rendszeréről.

E szempont a kutatás kezdetekor felmerült a kutatás vezetőiben és ahogy látni fogjuk majd az adatok elemzésekor igen nagy számban vannak azon válaszadók, akik rendkívül csekély mértékben rendelkeznek ismeretekkel e tekintetben.

 

 

 

Az adatfeldolgozás legfontosabb eredményei:

 <