(A Hungarian—English version)

Ministry of Employment and Labor

Budapest, 2004.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyesen kihirdetik az alábbi szöveget, mint az Európai Unió Alapvető Jogok Chartáját Készült Nizzában, a kétezredik évben, december hetedik napján AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPVETŐ JOGOK CHARTÁJA[1] PREAMBULUM Európa népei összetartozásuk egyre szorosabbá tétele során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékekre alapított békés jövőben. Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, szabadság, egyenlőség és szolidaritás oszthatatlan, egyetemes értékein alapul; a demokrácia elveire és a jog szabályaira támaszkodik. Az egyént állítja tevékenysége középpontjába az Uniós polgárság intézményének létrehozásával, a szabadság, a biztonság és az igazságosság térségének megteremtésével. Az Unió hozzájárul e közös értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, miközben tiszteletben tartja az európai népek kultúráinak és hagyományainak sokféleségét, a tagállamok nemzeti identitását és közhatóságaik szervezetét nemzeti, regionális és helyi szinten; a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés előmozdítására törekszik és biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát. Ennek érdekében szükséges az alapvető jogok megerősítése a társadalomban bekövetkező változások, a társadalmi haladás, a tudományos és technológiai fejlődés fényében, azáltal hogy e jogokat Chartában teszi még nyilvánvalóbbá. E Charta, kellő figyelemmel a Közösség és az Unió jogköreire és feladataira, újólag megerősíti a szubszidiaritás elvét és különösen azokat a jogokat, amelyek a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségei-ből, az Európai Unióról szóló Szerződésből, a Közösség alapító Szerződéseiből, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Európai Egyezményből, a Közösség és az Európa Tanács által elfogadott Szociális Chartákból, valamint az Európai Közösségek Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága esetjogából következnek. E jogok gyakorlása együtt jár a más személyek, az emberi közösség és a jövő nemzedékek iránt viselt felelősséggel és kötelezettségekkel. Az Unió ezennel elismeri az alábbiakban rögzített jogokat, szabadságjogokat és elveket. I. FEJEZET MÉLTÓSÁG 1. cikkely Emberi méltóság Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell. 2. cikkely Jog az élethez 1. Mindenkinek joga van az élethez. 2. Senkit sem szabad halálra ítélni, sem kivégezni. 3. cikkely Jog a személyi sérthetetlenséghez 1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák testi és szellemi sérthetetlenségét. 2. Az orvostudomány és a biológia területén különösen a következőket kell tiszteletben tartani: – az érintett személy szabad és tájékozottságon alapuló döntése, a törvényben rögzített eljárásoknak megfelelően; – az eugenikai, különösen a személyi kiválasztódást célzó gyakorlat tilalma; – az emberi test és részei haszonszerzési célú felhasználásának tilalma; – emberi lények szaporítási célú klónozásának tilalma. 4. cikkely A kínzás, az embertelen és megalázó bánásmód és büntetés tilalma Senkit sem szabad kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. 5. cikkely A rabszolgaság és kényszermunka tilalma 1. Senkit sem szabad rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani. 2. Senkivel sem szabad kényszermunkát, vagy kötelező munkát végeztetni. 3. Tilos emberi lényekkel kereskedni. II. FEJEZET SZABADSÁGJOGOK 6. cikkely Jog a szabadsághoz és a biztonsághoz Mindenkinek joga van a személyes szabadsághoz és biztonsághoz. 7. cikkely A magánélet és a családi élet tiszteletben tartása Mindenkinek joga van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák magánéletét és családi életét, otthonát és kapcsolattartását. 8. cikkely A személyes adatok védelme 1. Mindenkinek joga van a rá vonatkozó adatok védelméhez. 2. Az ilyen adatokat korrekt módon kell feldolgozni meghatározott célokra és az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, jogszabályban rögzített törvényes okból. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy hozzáférjen a róla gyűjtött adatokhoz, és joga van azokat kijavítani. 3. Ezeknek a szabályoknak a betartása felett független hatóság őrködik. 9. cikkely Jog a házasságkötéshez és a családalapításhoz A házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogot az e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályok szerint biztosítani kell. 10. cikkely Gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság 1. Mindenkinek joga van a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz. Ezek a jogok magukban foglalják a vallás és a hit változtatásának szabadságát, valamint a vallás és a hit egyénileg vagy másokkal közösségben, nyilvánosan vagy magán keretek között történő kifejezésre juttatását imádsággal, tanítással, gyakorlással vagy szertartásokkal. 2. A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jogot az e jog gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályok szerint el kell ismerni. 11. cikkely Információs és szólásszabadság 1. Mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságát és az információk és eszmék átvételének és átadásának szabadságát a közhatóságok beavatkozása nélkül és határoktól függetlenül. 2. Tiszteletben kell tartani a sajtószabadságot és a sajtó pluralizmusát. 12. cikkely Gyülekezési és egyesülési szabadság 1. Mindenkinek joga van a békés gyülekezés szabadságához és a bármiféle – különösen politikai, szakmai és civil – célú egyesüléshez, ami magában foglalja mindenkinek a jogát ahhoz, hogy érdekei védelmére szakmai szervezetet alapítson, vagy ilyenhez csatlakozzon. 2. A politikai pártok az Unió szintjén hozzájárulnak az Unió polgárai politikai akaratának kifejezésre juttatásához. 13. cikkely Művészi és tudományos szabadság A művészeteknek és a kutatásoknak mindenféle megszorításoktól menteseknek kell lenniük. Tiszteletben kell tartani a tudomány szabadságát. 14. cikkely Jog az oktatáshoz 1. Mindenkinek joga van az oktatáshoz és ahhoz, hogy hozzáférjen a szakmai képzéshez és továbbképzéshez. 2. Ez a jog magában foglalja az ingyenes kötelező oktatásban való részvétel lehetőségét. 3. Tiszteletben kell tartani az oktatási intézmények alapításának szabadságát a demokratikus elvek és a szülők azon jogai kellő tiszteletben tartása mellett, hogy gyermekeik számára a vallásuknak, filozófiai vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, az e jogok és szabadságjogok gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályokkal összhangban. 15. cikkely A foglalkozás megválasztásának szabadsága és jog a munkavállaláshoz 1. Mindenkinek joga van a munkavállaláshoz és a szabadon választott vagy elfogadott foglalkozás gyakorlásához. 2. Az Unió minden polgára szabadon kereshet állást, dolgozhat, gyakorolhatja a letelepedés és a szolgáltatás-nyújtás jogát az Unió bármely tagállamában. 3. Harmadik országok azon állampolgárait, akik engedéllyel rendelkeznek ahhoz, hogy a tagálla-mok területén munkát végezzenek, az Unió polgáraival azonos munkafeltételek illetik meg. 16. cikkely A vállalkozás szabadsága A vállalkozás szabadságát a közösségi joggal, a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban elismerik. 17. cikkely A tulajdonhoz való jog 1. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvényesen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, rendelkezzen vele, és örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem szabad megfosztani, kivéve, ha a köz érdeke úgy kívánja, jogszabályban előírt esetekben és feltételekkel, és az ezáltal elszenvedett veszteségeiért jó időben fizetett kárpótlás mellett. A tulajdon használatát csak törvénnyel lehet szabályozni, amennyiben az általános érdek szükségessé teszi. 2. A szellemi tulajdon védelmet élvez. 18. cikkely Menedékjog A menedékjogot biztosítani kell, az 1951. július 28-i genfi egyezményben és a menekültek státuszára vonatkozó 1967. január 31-i Jegyzőkönyvben, valamint az Európai Közösséget alapító Szerződésben foglalt szabályok kellő tiszteletben tartásával. 19. cikkely Védelem a kitelepítéssel, kiutasítással és kiadatással szemben 1. A kollektív kitelepítés tilos. 2. Senki sem telepíthető ki, utasítható ki, vagy adható ki olyan államba, ahol súlyosan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, megkínozzák, vagy más embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá. III. FEJEZET EGYENLŐSÉG 20. cikkely Törvény előtti egyenlőség A törvény előtt mindenki egyenlő. 21. cikkely A megkülönböztetés tilalma 1. Tilos bármiféle megkülönböztetés nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi eredet, genetikai jellegzetesség, nyelv, vallás vagy hit, politikai vagy más meggyőződés, nemzeti kisebbséghez tartozás, tulajdon, származás, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján. 2. Az Európai Közösséget alapító Szerződés és az Európai Unióról szóló Szerződés alkalmazási körében és az említett Szerződések különleges rendelkezéseinek sérelme nélkül, a nemzeti hovatartozás alapján történő bármiféle megkülönböztetés tilos. 22. cikkely Kulturális, vallási és nyelvi sokféleség Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget. 23. cikkely Férfiak és nők egyenlősége A férfiak és nők egyenlőségét minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a bérezés területén is biztosítani kell. Az egyenlőség elve nem akadályozhatja az alacsonyabb arányban képviselt nem számára különleges előnyöket biztosító rendelkezések fenntartását vagy meghozatalát. 24. cikkely A gyermekek jogai 1. A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik. Véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni az őket érintő kérdések elbírálásánál. 2. Mind a közhatóságok, mind a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységeiben az elsődleges szempont a gyermekek jól felfogott érdeke kell, hogy legyen. 3. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy rendszeres személyes közvetlen kapcsolatokat tartson fenn mindkét szülőjével, kivéve, ha ez érdekeivel ellenkezik. 25. cikkely Az idősek jogai Az Unió elismeri, és tiszteletben tartja az idősek jogát a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez. 26. cikkely A fogyatékossággal élő személyek beilleszkedése Az Unió elismeri, és tiszteletben tartja a fogyatékossággal élő személyek jogát ahhoz, hogy olyan intézkedéseket élvezzenek, amelyek célja önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük és a közösség életében való részvételük biztosítása. IV. FEJEZET SZOLIDARITÁS 27. cikkely A dolgozók joga a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz a vállalatnál A dolgozók és képviselőik számára a közösségi joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban biztosítani kell a megfelelő szintű és kellő időben történő tájékoztatást és konzultációt. 28. cikkely Jog a kollektív tárgyaláshoz és cselekvéshez A dolgozóknak és a munkaadóknak, illetőleg képviseleti szervezeteiknek a közösségi joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban joguk van kollektív szerződések megfelelő szintű megtárgyalására és megkötésére és érdekütközés esetén kollektív cselekvésre, a sztrájkot is beleértve, érdekeik védelmében. 29. cikkely Jog a munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez Mindenkinek joga van az ingyenes munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez. 30. cikkely Az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem A közösségi joggal és a nemzeti törvényekkel és gyakorlattal összhangban minden dolgozónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez. 31. cikkely Tisztességes és igazságos munkafeltételek 1. Minden dolgozónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. 2. Minden dolgozónak joga van a munkaórák száma felső határának megszabásához, a napi és heti pihenőidőhöz és az éves fizetett szabadsághoz. 32. cikkely A gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme A gyermekek foglalkoztatása tilos. A foglalkoztatás alsó korhatára nem lehet alacsonyabb, mint a tanköteles kor felső határa, azon szabályok sérelme nélkül, amelyek a fiatalok számára kedvezőbbek lehetnek, illetőleg korlátozott engedmények kivételével. A fiatal dolgozók munkakörülményeinek életkoruknak meg kell felelniük, védeni kell őket a gazdasági kizsákmányolással szemben és semmiféle munka nem sértheti biztonságukat, fizikai és szellemi egészségüket, erkölcsi és szociális fejlődésüket, és nem kerülhet összeütközésbe nevelésükkel, oktatásukkal. 33. cikkely Család és munka 1. A család jogi, gazdasági és szociális védelmet élvez. 2. A család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre az anyasággal összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van a szülési és gyermeknevelési szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe. 34. cikkely Szociális biztonság és szociális segítség 1. Az Unió elismeri, és tiszteletben tartja a közösségi jog és a nemzeti törvények és gyakorlat által lefektetett szabályokkal összhangban álló jogosultságot a szociális biztonsági juttatásokra és szociális szolgáltatásokra anyaság, betegség, munkahelyi baleset, gondoskodásra utaltság vagy idős kor, továbbá a munkahely elvesztése esetén. 2. Mindenki, aki törvényesen tartózkodik és mozog az Európai Unión belül, jogosult a közösségi joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban álló szociális biztonsági juttatásokra és szociális előnyökre. 3. A társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése érdekében az Unió a közösségi jog és a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által lefektetett szabályokkal összhangban elismeri, és tiszteletben tartja a jogot a szociális és lakástámogatásokra a tisztes megélhetés érdekében mindazok esetében, akik nem rendelkeznek az ehhez elégséges eszközökkel. 35. cikkely Egészségügyi ellátás Mindenkinek joga van a megelőző egészségügyi ellátás igénybe vételéhez, joga van továbbá az orvosi kezeléshez a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban rögzített feltételek mellett. A humán egészségvédelem magas szintjét az Unió minden politikájának és tevékenységének meghatározásakor és végrehajtásakor biztosítani kell. 36. cikkely Hozzáférés az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz Az Unió elismeri, és tiszteletben tartja az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférést a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban foglaltak szerint, az Európai Közösséget alapító Szerződéssel összhangban, az Unió szociális és területi kohéziójának előmozdítása érdekében. 37. cikkely Környezetvédelem A magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az Unió politikájába és megvalósulását a fenntartható fejlődés elvével összhangban kell biztosítani. 38. cikkely Fogyasztóvédelem Az Unió politikái biztosítják a fogyasztóvédelem magas szintjét. V. FEJEZET ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK 39. cikkely Szavazati és jelöltként indulási jog az európai parlamenti választásokon 1. Az Unió minden polgárának joga van, hogy szavazzon, és jelöltként induljon az európai parlamenti választásokon abban a tagállamban, ahol lakik, ugyanolyan feltételek mellett, mint az illető állam saját állampolgárai. 2. Az Európai Parlament tagjainak megválasztása közvetlen, általános szavazati joggal, szabad és titkos szavazással történik. 40. cikkely Szavazati és jelöltként indulási jog a helyhatósági választásokon Az Unió minden polgárának joga van, ahhoz, hogy szavazzon, és jelöltként induljon a helyhatósági választásokon abban az államban, amelyben lakik, ugyanolyan feltételek mellett, mint az illető állam saját állampolgárai. 41. cikkely Jog a megfelelő ügyintézéshez 1. Minden személynek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei és testületei részrehajlás nélkül, korrekt módon és ésszerű időn belül intézzék. 2. Ez a jog magában foglalja: – minden személy jogát ahhoz, hogy az őt negatívan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák; – minden személy jogát ahhoz, hogy betekintsen a személyére vonatkozó nyilvántartásba, a bizalmas kezeléshez, illetőleg a szakmai és üzleti titokhoz fűződő jogos érdekek tiszteletben tartása mellett; – az igazgatási szervek azon kötelezettségét, hogy döntéseiket megindokolják. 3. Minden személynek joga van ahhoz, hogy a Közösség jóvátegye az intézményei és tisztviselői által kötelességük teljesítése során neki okozott károkat, a tagállamok törvényeibe foglalt közös általános elvek alapján. 4. Minden személy írásban, a Szerződés bármelyik nyelvén fordulhat az Unió intézményeihez és ugyanezen a nyelven kell választ kapnia. 42. cikkely Az iratokhoz való hozzáférés joga Az Unió bármely polgára és a valamely tagállamban lakó, illetőleg ott letelepedett vagy ott bejegyzett irodával rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult arra, hogy hozzáférjen az Európai Parlament, Tanács és Bizottság irataihoz. 43. cikkely Ombudsman Az Unió minden polgárának és minden, valamely tagállamban letelepedett, illetőleg ott bejegyzett irodával rendelkező, természetes, illetőleg jogi személynek joga van az Unió ombudsmanjához fordulni a közösségi intézmények és testületek – kivéve a bírói szerepében eljáró Bíróság és Elsőfokú Bíróság – tevékenységében előforduló rossz ügykezelés esetén. 44. cikkely Kereset benyújtásához Az Unió minden polgárának és minden, valamely tagállamban letelepedett, illetőleg ott bejegyzett irodával rendelkező, természetes vagy jogi személynek joga van keresettel fordulni az Európai Parlamenthez. 45. cikkely Mozgási és letelepedési szabadság 1. Az Unió minden polgárának joga van a szabad mozgáshoz és letelepedéshez a tagállamok területén. 2. Az Európai Közösséget alapító Szerződés értelmében a mozgási és letelepedési szabadság a tagállamok területén törvényesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak is biztosítható. 46. cikkely Diplomáciai és konzuli védelem Az Unió minden polgára, aki olyan harmadik országban tartózkodik, ahol a saját tagállama nem rendelkezik képviselettel, bármely más tagállam ottani diplomáciai vagy konzuli hatóságai részéről ugyanolyan feltételek mellett jogosult védelemre, mint az illető tagállam saját állampolgárai. VI. FEJEZET IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 47. cikkely Jog a hatékony jogorvoslathoz és a korrekt bírósági eljáráshoz Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogai és szabadságjogai sérülnek, joga van a hatékony jogorvoslathoz a bíróság előtt a jelen cikkelyben rögzített feltételek mellett. Mindenkinek joga van a korrekt nyilvános meghallgatáshoz ésszerű időn belül független és pártatlan, a törvény által előzetesen létrehozott bíróság előtt. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybe vételéhez. Jogi segítséget kell nyújtani azoknak, akik olyannyira nem rendelkeznek elegendő forrásokkal, hogy az igazságszolgáltatás tényleges igénybevételéhez szükségük van erre a segítségre. 48. cikkely Az ártatlanság vélelme és a védelem joga 1. Mindenkit, aki ellen vádat emelnek, ártatlannak kell tekinteni mindaddig, amíg bűnössége a törvény szerint bizonyítást nem nyer. 2. Minden vádlott számára biztosítani kell a védelemhez való jogának tiszteletben tartását. 49. cikkely A bűncselekmények és büntetések érvényességének és arányosságának elvei 1. Senki sem tekinthető bűnösnek valamely bűncselekményért olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely az elkövetés idején a nemzeti, illetőleg a nemzetközi jog értelmében nem minősült bűncselekménynek. Nem szabható ki súlyosabb büntetés annál, amely a bűncselekmény elkövetésekor hatályban volt. Ha valamely bűncselekmény elkövetése után a törvény a büntetést enyhíti, akkor az enyhébb büntetést kell alkalmazni. 2. Ez a cikkely nem zárja ki senkinek a bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely az elkövetés időpontjában bűncselekménynek minősült a nemzetek közössége által elfogadott általános elvek szerint. 3. A büntetések súlyossága nem lehet a bűncselekményhez mérten aránytalan. 50. cikkely Jog ahhoz, hogy senkit se lehessen kétszer büntetni, vagy kétszer ugyanazon bűncselekményért eljárást indítani Senki sem vonható büntetőeljárás alá, és nem büntethető olyan bűncselekményért, amely miatt az Unióban a törvény értelmében egyszer már jogerősen felmentették, vagy elítélték. VII. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 51. cikkely Hatály 1. E Charta rendelkezései az Unió intézményeire és testületeire vonatkoznak – kellő tekintettel a szubszidiaritás elvére –, valamint a tagállamokra, azon esetekben, amikor az Unió jogát alkalmazzák. Ezért ezek saját hatáskörükben tiszteletben tartják a benne foglalt jogokat és elveket, és előmozdítják azok alkalmazását. 2. Ez a Charta nem hoz létre új hatásköröket, sem feladatokat sem a Közösség, sem az Unió számára és nem módosítja a Szerződésben meghatározott hatásköröket és feladatokat. 52. cikkely A garantált jogok köre 1. A jelen Chartában elismert jogok és szabadságjogok gyakorlásának bármiféle korlátozását csak törvény rendelheti el, amelynek tiszteletben kell tartania e jogok és szabadságjogok lényegét. Az arányosság elvének értelmében korlátozásokra csak abban az esetben kerülhet sor, ha azokra szükség van és kifejezetten az Unió által elfogadott általános érdekeket és mások jogainak, és szabadságjogainak védelmét célozzák. 2. A Charta által elismert és a Közösség alapító Szerződésein, illetőleg az Európai Unióról szóló Szerződésen alapuló jogok gyakorlása csak az e Szerződésekben meghatározott feltételek, és korlátozások mellett történhet. 3. Amennyiben jelen Charta olyan jogokat tartalmaz, amelyek az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Európai Egyezményben biztosított jogoknak felelnek meg, akkor ezeknek a jogoknak a tartalma és hatóköre azonos azokéval, amelyek az említett egyezményben szerepelnek. Ez a rendelkezés nem gátolja, azt, hogy az Unió joga kiterjedtebb védelmet szolgáltasson. 53. cikkely A védelem szintje Jelen Chartát semmilyen tekintetben sem szabad úgy értelmezni, hogy az szűkítse, vagy hátrányosan érintse az Unió joga, a nemzetközi jog és az Unió, a Közösség, illetőleg az összes tagállam által elfogadott szerződésekben, köztük az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelmének Európai Egyezményében, és a tagállamok alkotmányaiban saját alkalmazási területükre elfogadott jogokat. 54. cikkely A jogokkal való visszaélés tilalma Ezt a Chartát nem szabad úgy értelmezni, mint amely feljogosít bármely olyan tevékenységre vagy bármely olyan cselekmény végrehajtására, amely a jelen Chartában elismert bármely jog vagy szabadságjog semmissé tételére vagy a Chartában foglalt korlátozásának kiterjesztésére irányul.

The European Parliament, the Council and the Commission solemnly proclaim the text below as the Charter of fundamental rights of the European Union Done at Nice on the seventh day of December in the year two thousand CHARTER OF FUNDAMENTAL RIGHTS OF THE EUROPEAN UNION PREAMBLE The peoples of Europe, in creating an ever closer union among them, are resolved to share a peaceful future based on common values. Conscious of its spiritual and moral heritage, the Union is founded on the indivisible, universal values of human dignity, freedom, equality and solidarity; it is based on the principles of democracy and the rule of law. It places the individual at the heart of its activities, by establishing the citizenship of the Union and by creating an area of freedom, security and justice. The Union contributes to the preservation and to the development of these common values while respecting the diversity of the cultures and traditions of the peoples of Europe as well as the national identities of the Member States and the organisation of their public authorities at national, regional and local levels; it seeks to promote balanced and sustainable development and ensures free movement of persons, goods, services and capital, and the freedom of establishment. To this end, it is necessary to strengthen the protection of fundamental rights in the light of changes in society, social progress and scientific and technological developments by making those rights more visible in a Charter. This Charter reaffirms, with due regard for the powers and tasks of the Community and the Union and the principle of subsidiarity, the rights as they result, in particular, from the constitutional traditions and international obligations common to the Member States, the Treaty on European Union, the Community Treaties, the European Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms, the Social Charters adopted by the Community and by the Council of Europe and the case law of the Court of Justice of the European Communities and of the European Court of Human Rights. Enjoyment of these rights entails responsibilities and duties with regard to other persons, to the human community and to future generations. The Union therefore recognises the rights, freedoms and principles set out hereafter. CHAPTER I DIGNITY Article 1 Human dignity Human dignity is inviolable. It must be respected and protected. Article 2 Right to life 1. Everyone has the right to life. 2. No one shall be condemned to the death penalty, or executed. Article 3 Right to the integrity of the person 1. Everyone has the right to respect for his or her physical and mental integrity. 2. In the fields of medicine and biology, the following must be respected in particular: – the free and informed consent of the person concerned, according to the procedures laid down by law, – the prohibition of eugenic practices, in particular those aiming at the selection of persons, – the prohibition on making the human body and its parts as such a source of financial gain, – the prohibition of the reproductive cloning of human beings. Article 4 Prohibition of torture and inhuman or degrading treatment or punishment No one shall be subjected to torture or to inhuman or degrading treatment or punishment. Article 5 Prohibition of slavery and forced labour 1. No one shall be held in slavery or servitude. 2. No one shall be required to perform forced or compulsory labour. 3. Trafficking in human beings is prohibited. CHAPTER II FREEDOMS Article 6 Right to liberty and security Everyone has the right to liberty and security of person. Article 7 Respect for private and family life Everyone has the right to respect for his or her private and family life, home and communications. Article 8 Protection of personal data 1. Everyone has the right to the protection of personal data concerning him or her. 2. Such data must be processed fairly for specified purposes and on the basis of the consent of the person concerned or some other legitimate basis laid down by law. Everyone has the right of access to data, which has been collected concerning him or her, and the right to have it rectified. 3. Compliance with these rules shall be subject to control by an independent authority. Article 9 Right to marry and right to found a family The right to marry and the right to found a family shall be guaranteed in accordance with the national laws governing the exercise of these rights. Article 10 Freedom of thought, conscience and religion 1. Everyone has the right to freedom of thought, conscience and religion. This right includes freedom to change religion or belief and freedom, either alone or in community with others and in public or in private, to manifest religion or belief, in worship, teaching, practice and observance. 2. The right to conscientious objection is recognised, in accordance with the national laws governing the exercise of this right. Article 11 Freedom of expression and information 1. Everyone has the right to freedom of expression. This right shall include freedom to hold opinions and to receive and impart information and ideas without interference by public authority and regardless of frontiers. 2. The freedom and pluralism of the media shall be respected. Article 12 Freedom of assembly and of association 1. Everyone has the right to freedom of peaceful assembly and to freedom of association at all levels, in particular in political, trade union and civic matters, which implies the right of everyone to form and to join trade unions for the protection of his or her interests. 2. Political parties at Union level contribute to expressing the political will of the citizens of the Union. Article 13 Freedom of the arts and sciences The arts and scientific research shall be free of constraint. Academic freedom shall be respected. Article 14 Right to education 1. Everyone has the right to education and to have access to vocational and continuing training. 2. This right includes the possibility to receive free compulsory education. 3. The freedom to found educational establishments with due respect for democratic principles and the right of parents to ensure the education and teaching of their children in conformity with their religious, philosophical and pedagogical convictions shall be respected, in accordance with the national laws governing the exercise of such freedom and right. Article 15 Freedom to choose an occupation and right to engage in work 1. Everyone has the right to engage in work and to pursue a freely chosen or accepted occupation. 2. Every citizen of the Union has the freedom to seek employment, to work, to exercise the right of establishment and to provide services in any Member State. 3. Nationals of third countries who are authorised to work in the territories of the Member States are entitled to working conditions equivalent to those of citizens of the Union. Article 16 Freedom to conduct a business The freedom to conduct a business in accordance with Community law and national laws and practices is recognised. Article 17 Right to property 1. Everyone has the right to own, use, dispose of and bequeath his or her lawfully acquired possessions. No one may be deprived of his or her possessions, except in the public interest and in the cases and under the conditions provided for by law, subject to fair compensation being paid in good time for their loss. The use of property may be regulated by law insofar as is necessary for the general interest. 2. Intellectual property shall be protected.  <